Irodalom
 1.

(RV I. 164. 9–12.)

9. Az anyát daksiná jármába fogták,
Az újszülött ottmaradt a karámban.
Bőgött a kisborjú, kereste anyját,
A hármak között minden színt felöltőt.

10. A három anyát s apát hordozó Egy
Felfelé mered, nincsen megviselve.
Ég távolában szólnak az Igéről,
Akié minden, de nem mindenkit ihlet.

11. Tizenkét küllője van e Keréknek,
Sohase vénül, csak gördül az Égen;
S a Rend Kerekén áll kettesével
Íme, ó Agni, hétszázhúsz fiúcska.

12. Az öttagú, tizenkétalakú Atya,
Azt mondják, az Ég felső felét tölti be,
Ők itt mégis azt zengik, hogy közel ragyog,
Hétkerekű, hatküllősként letétetett.